Mi Lesz Az Okj Helyett, Rugalmasságot Ígér Az Államtitkár A Szakmaváltóknak – Okj Helyett Itt A Szakmajegyzék – Gytp-Paktum
Azonban továbbra is kérdés, mi lesz a rugalmasabb felnőttképzésekkel. Eddig lehetőség volt arra, hogy az egyes szakmai képzéseket a több képzési formában is el lehessen sajátítani, így a diákok el tudták dönteni, hogy az adott képzést ingyenes iskolarendszerű, vagy fizetős, de gyors tanfolyami képzésben tanulják. Az új törvény értelmében azonban azok a felnőttképző intézmények, amelyek a felnőttképzésről szóló törvény szerinti engedéllyel rendelkeznek, csak részszakmára felkészítő szakmai oktatást és szakképesítésre felkészítő szakmai képzést tarthatnak. A szakmajegyzék alapján tanfolyami formában mindössze 73 részszakképesítést lehet majd tanulni. Emellett az ITM korábbi nyilatkozatai szerint a felnőttképzésben korlátozás nélkül annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiac indokol. A piaci szereplők továbbra is indíthatnak olyan képzéseket, amelyeket a szakmajegyzék nem tartalmaz, viszont a gazdasági környezet, a vállalkozások igényelnek. A legutóbbi hírek szerint további 350 munkaerőpiaci képzést oktathatnak majd a felnőttképzők, de a konkrét lista még nem elérhető, így – az eddig megjelent 73 részszakképesítésen túl – egyelőre nincs pontos információ, milyen képzéseket lehet majd rugalmasabb, tanfolyami rendszerben tanulni.
Video
- Mi lesz az okj helyett 2020
- Mi lesz az okj helyett de
- Mi lesz az okj helyett 1
- A hét mesterlövész 2016 teljes film magyarul
- Megjelent: ez jön az OKJ-képzés helyett - Napi.hu
- Mi lesz az okj helyett 6
Ezt csak úgy érhetjük el, ha a szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok továbbképzését vállalatoknál szervezzük meg. A piacképes, naprakész tudással rendelkező szaktanárainknak versenyképes életpályát és jövedelmet kell biztosítanunk. Magas színvonalú szakmai ismeretekre csak modern laboratóriumokban, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt műhelyekben lehet megtanítani a fiatalokat. A szakmai képzés iskoláinak olyan minőségűeknek kell lenniük, hogy valós alternatívát jelentsenek a pályaválasztó diákok számára. Az Országos Képzési Jegyzék megszűnésével az eddig elérhető szakmakínálat új struktúrában lesz elsajátítható, szélesebb alapokat és átfogó rálátást biztosítva ezzel a választott hivatás teljes ágazatára. Jelentős változás, hogy felnőttképzők alapszakmát nem oktathatnak, ezt csak szakképző intézményben lehet tanulni. Mi az oka ennek? – A hosszabb képzési idejű, széles alapismereteket tartalmazó szakmák oktatása az újragondolt struktúrának köszönhetően kikerült a felnőttképzés rendszeréből.
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a mindössze 174 alapszakmát tartalmazó szakmajegyzék váltja fel. Az alapszakmákat a jövőben csak iskolarendszerű képzés keretében lehet majd tanulni, így felmerül a kérdés, hogyan tudnak szakmát tanulni azok, akik felnőttként ülnének vissza az iskolapadba. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A szakképző intézményekben, a technikumokban és a szakképző iskolákban a felnőttoktatásban már a Szakmajegyzékben található alapszakmákat oktatják szeptember 1-jétől – közölte a Az alapszakmákat a jövőben csak iskolarendszerű képzésben, nappali tagozaton 3-6, esti tagozaton 2-3 év alatt lehet majd megszerezni. Az ITM ígérete szerint azonban a felnőttoktatás esetében az iskolák beszámítják a már megszerzett tudást.
Az új rendszerben ugyanis két év kell ehhez. A rugalmasabb órarendnek is búcsút mondhatnak - de munka mellett: este, hétvégén továbbra is tanulhatnak. A szakképzés megújításában módszertani központként részt vevő Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) összefoglalója szerint, akinek van előképzettsége annak gyorsabban megy. A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás vagy hasonló munkakörben megszerzett szakmai tapasztalat figyelembevételével a képzési idő akár a negyedére is csökkenhet, az elmélet egy részét pedig e-learningben is el lehet sajátítani. A beszámításról a szakképző intézmény vezetője dönt. A munkáltatók azt remélik az új rendszertől, hogy eltűnnek a gyorstalpalók, és aki kikerül az iskolapadból, szélesebb alapokkal rendelkezik, jobban kapcsolódik a munkaerőpiachoz és az új kihívásokhoz - a digitalizációhoz és az ipar 4. 0-hoz. Az új rendszer A képzések struktúrájában a legfontosabb változások: A már említett alapszakmák listája a Szakmajegyzékben található. Ezen kívül elindulnak úgynevezett részszakképesítések - összesen 73.
A szakmai képzést lezáró képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez. A részszakmákat az eddigi OKJ-től eltérően a Szakmajegyzék már nem sorolja fel, mivel azok nem tekinthetők önálló szakmának. Az egyes szakmákhoz tartozó részszakmákat a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. Régi illeszkedik az újba Az IKK szakképzési aloldalán található fordítókulcs segítségével nyomon követheti a változásokat. A rendszer választ ad arra, hogy a régi szakképesítés hogyan illeszkedik a továbbiakban az új szakképzési rendszerbe: tartalmilag beépül egy szakmába, új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy iskolai rendszerű képzésben már nem lesz elérhető.
A hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik, miután a köznevelésből kivált a szakképzés, külön törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást. A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését - mondta a helyettes államtitkár. 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz. A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre - mondta a helyettes államtitkár.
E képzések önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítések, alapszakmákra ráépülések, a vizsgákat az Akkreditált Vizsgaközpontokban lehet letenni. A szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. Ezeket iskolarendszeren kívül, tanfolyami formában, felnőttképzőkben is el lehet sajátítani. Néhány részszakképesítés: állatgondozó, aranykalászos gazda, faiskolai kertész, hidegburkoló, műanyag csőhegesztő, sörgyártó, szobafestő stb. A listát a 229/2019. (IX. 30. ) Kormányrendelet tartalmazza. Minden egyéb oktatás és képzés a Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik. Ide tartoznak a Program Követelmények (PK) alapján indítható képzések. Ezeknek a száma 2021. január 8. óta 202 szakképesítéssel bővült, az állatorvosi asszisztenstől a vagyonvédelmi rendszerszerelőig széles a paletta. Így már 24 szakmacsoport 364 képzését tartalmazza. Itt jelenik meg a korábbi OKJ-ben szerepelt szakképesítések, szakképesítés-ráépülések egy része, továbbá egyéb, rövidebb ciklusú, speciális tartalmú képzések.
Az első szakma megszerzéséért a szakmai vizsga befejezéséig nem kell fizetni. Második szakmánál legfeljebb 3 év lehet tandíjmentes. Szakmai képzéseknél pedig az első képesítő vizsga befejezéséig akkor, ha azt szakképző intézmény szervezi (tehát felnőttképzőkben nem). Ha valaki alapszakmához részszakképesítést szerez (például vegyész technikus alapszakma után gyógyszeripari szaktechnikust), akkor az nem számít második szakmának. Felvehető rá diákhitel A 18 és 55 év közöttiek 2021 áprilisától a szakképzésben (szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben) való részvétel esetén is igényelhetik a diákhitel két típusát: a szabad felhasználásút (jelenleg évi 1, 99% kamatozású) és a képzési díjra fordítható (kötött) felhasználásút (0% kamat). Darvas Máriától megtudtuk, hogy a felnőttképzésben az új rendszerek még nem indultak el. Ennek több oka is van: - A képzők még a múlt év végén indított - mindenki által ismert és elfogadott - OKJ-s képzések bonyolításával foglalkoznak, döntően saját vizsgaszervezésükben.